Alapszabályunk | Alapszabály |
|
A Magyar Asztali-labdarúgó Szövetség
A magyarországi asztali-labdarúgó sportszervezetek küldöttei megállapították, hogy a Magyar Köztársaságban az asztali-labdarúgás sportágnak szervezett országos sportszövetsége nincs és felismerve annak szükségességét, hogy a sportág hazai és nemzetközi megismertetése, elfogadtatása és elismertetése céljából az országos sportszövetség létrehozása elengedhetetlen, alkotmányos alapjogukkal élve kifejezik azon akaratukat, hogy — figyelemmel az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényre és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényre is — a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Sporttörvény) alapján létrehozzák az asztali-labdarúgás országos sportági szövetségét, megfogalmazva jelen Alapszabályt. I. FEJEZETÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK1. § 1. A Magyar Asztali-labdarúgó Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) az asztali-labdarúgó sportág magyarországi szervezésére és irányítására létrehozott, a sportág versenyrendszerében résztvevő sportszervezetek (sportegyesületek és sportvállalkozások) tevékenységét összefogó és összehangoló, a sportról szóló 2004. évi I. törvény 19–30. §, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, továbbá a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján, közhasznú szervezetként működő, országos sportági szövetség, mint sportszövetség. 2. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. 2. § 1. A Szövetség elnevezése: Magyar Asztali-labdarúgó Szövetség. Rövidítve: MALSZ. Angol nyelvű elnevezése: Hungarian Table Football Federation. Rövidítve: HTFF. 2. A szövetség székhelye: 2310. Szigetszentmiklós Thököly utca 19. 3. A Szövetség működési területe: országos jelleggel, Magyarország 4. A Szövetség alapításának éve: 1989. 5. A Szövetség jogi személy. 6. A Szövetség jelvénye: Szélesebb íven álló, körgyűrűből két sugár által kimetszett osztott pajzs alak. A pajzs baloldalán stilizált zöld színű, fehér vonalazású futballpálya, jobb oldala a nemzeti színekkel hasított. A pajzsot felül a magyar korona ékesíti, melyből két oldalt hajlított ívben olajág nyúlik ki. A pajzs alatt szalag húzódik, benne a „Magyar Asztali-labdarúgó Szövetség” felirattal és az alapítás évével.
7. A Szövetség zászlója: vörös-fehér-zöld színű, keresztcsíkozású, tartalmazza a Szövetség jelvényét. Oldalainak aránya 2:3.
8. A Szövetség bélyegzője: kör alakban balról jobbra haladva a felirat: „Magyar Asztali-Labdarúgó Szövetség”, kiegészíthető a konkrét tisztség megnevezésével. A bélyegző közepén a Szövetség jelvénye. 9. A válogatott csapat emblémája azonos az állami címerrel. II. FEJEZETA SZÖVETSÉG CÉLJA3. § A szövetség fő tevékenysége a Sporttörvényben meghatározott sportszervezői és sportigazgatási közfeladatok ellátása, így különösen a Magyar Köztársaság területén a sportágban kizárólagos joggal versenyrendszerek működtetése, a tagszervezetek érdekvédelme és a részükre való szolgáltatások nyújtása, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítása, szabadidősport lehetőségeinek bővítése, programkínálatának gazdagítása. [Ptk. 66. §-a, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi XX. tv. (Ötv.) 8. § (1) bek. és a Sporttörvény 26. § (1)-(2) bek., illetve a 24. § (8) bek.]
A Szövetség fő tevékenysége a közhasznú szervezetekről szóló tv. 5. § a) pontja és a 26. § c) 14. pontja alapján kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül. 4. § 1. Szervezi, irányítja és ellenőrzi a Magyar Köztársaság területén folyó asztali-labdarúgó tevékenységet, így megalkotja — különös figyelemmel a nemzetközi szabályzókra — az asztali-labdarúgó sportág hazai szabályzóit, versenyrendszert működtet, az asztali-labdarúgó sportszervezetek tagjairól központi nyilvántartást vezet (igazolás), sportfegyelmi jogkört gyakorol stb.. Elősegíti a szabadidősport, a rekreációs tevékenységet; előmozdítja lehetőségeinek bővítését, programkínálatának gazdagítását és az ehhez kapcsolódó szemléletformálást, az egészséges életmódra nevelést, valamint a versenysport, az iskolai és diáksport, a fogyatékosok sportja és a senior sport fejlesztését.
2. Az asztali-labdarúgás művelése kapcsán olyan további kisközösségek létrejöttének elősegítése és létrejöttük támogatása, ahol alapvető érték az életminőséget javító - a szenvedélybetegségeket kerülő, illetve azt megelőző - valamint rendszeres fizikai aktivitást folytató és környezetére szemléletformáló hatást gyakorló egészségmegtartás.
3. Népszerűsíti az asztali labdarúgást, képviseli a sportág és tagjai érdekeit.
4. A Szövetség hozzájárul az asztali labdarúgás színvonalának emelkedéséhez, társadalmi elfogadtatásához, szakmai alapjainak kiszélesítéséhez és az utánpótlás fejlesztéséhez.
5. A Szövetség a világ kulturális örökségeként őrzi az asztali-labdarúgást, mint egy magyar eredetű népi játék (gombfoci) szellemi-ügyességi sport változatát. Népszerűsíti a sportágat, kutatja népi játék elődének történetét, ápolja hagyományait.
6. A Szövetség ápolja és fejleszti kapcsolatait, valamint együttműködik a nemzeti és nemzetközi asztali-labdarúgó szövetségekkel, illetve szervezetekkel.
7. A Szövetség a Sporttörvényben meghatározott szakszövetségi státusz elnyerése feltételeinek való megfelelés és szakszövetséggé történő átalakulás. III. FEJEZETA SZÖVETSÉG FELADATA5. § 1. A sporttörvényben és más jogszabályokban meghatározott sportszervezői és sportirányítási feladatokon túl — figyelemmel a kiemelten közhasznú szervezeti jogállására — olyan programok kidolgozása és megvalósítása, melyek legfontosabb elemei: a) a fizikai aktivitást növelő kisközösség fejlesztése, b) szenvedélybetegségek megelőzése, c) egészségmegőrző, illetve egészséges életmódra nevelés. d) a fogyatékosok esélyegyenlőségének elősegítése a sport révén az asztali-labdarúgás képességfejlesztő tulajdonságai felhasználásával életük könnyebbé tétele érdekében. e) szoros kapcsolat ápolása a határon túli magyar asztali-labdarúgó szervezetekkel, ezen keresztül identitástudatuk megőrzéséhez való hozzájárulás. f) a sportág történetének kutatása, illetve a kutatás eredményeinek publikálása. g) a sportág elődeként számon tartott gombfoci játéknak, mint magyar eredetű játéknak kulturális örökségként való megóvása, hagyományainak ápolása.
2. A Szövetség demokratikus, önkormányzati elven történő működése és a tagok jogainak érvényesülése érdekében a Szövetség a közgyűlés vagy az elnökség útján megalkotja és elfogadja a Szövetség és a sportág szabályait, ezen belül - a szervezeti és működési szabályzatát, - a versenyszabályzatot (ezen belül a sportolók élet, baleset és vagyonbiztosításáról szóló rendelkezéseket), - a nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzatot, - a sportfegyelmi szabályzatot, és - egyéb, működéséhez szükségesnek vélt szabályzatokat.
3. A Szövetség az asztali-labdarúgó sportágban kizárólagosan jogosult - a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit, - megrendezni a magyar országos bajnokságot, illetve a magyar kupát, - meghatározni és kiadni a hazai és - a sportág nemzetközi szakszövetség versenynaptárához igazodva - a nemzetközi versenynaptárt, - működtetni a nemzeti válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sportrendezvényeken, - megadni vagy megtagadni a sportág nemzetközi szakszövetség, illetve a sportági külföldi szakszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar sportolók külföldi versenyzéséhez vagy külföldi sportolók magyarországi versenyéhez, - képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében, - szabályzatban rendezni az általa kiírt (szervezett, rendezett) sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának módjait és feltételeit, - a vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni, - a közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához szakhatóságként, külön jogszabályban meghatározott díj ellenében előzetes hozzájárulást kiadni.
4. A Szövetség az asztali-labdarúgó sportágban a fentieken túlmenően - meghatározza a fejlesztési célokat és gondoskodik megvalósításukról, - versenyeket és sportrendezvényeket szervez, illetve tagjai számára ilyen események szervezését engedélyezi, - fellép a sportágban ható káros jelenségek, elsősorban a meg nem engedett teljesítményt fokozó szerek, készítmények és módszerek alkalmazása ellen, - meghatározza a sportesemények megrendezésének, valamint az eseménynek otthont adó létesítmények sportszakmai feltételeit, - engedélyezi tagjai számára a hazai és nemzetközi naptár alapján a hazai és nemzetközi sportesemények megrendezését, illetőleg az azokon való részvételt, - ellátja a nemzetközi sportszövetség által a nemzeti szövetségekre háruló feladatokat, - a jogszabályok és a saját szabályzata alapján gondoskodik a sportok nyilvántartásáról, versenyzési engedélyük megadásáról és minősítéséről. A versenyszabályokat megsértő sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban megállapított fegyelmi jogkört gyakorol, - a Szövetség egészére kiterjedően szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében, - képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a sportszövetségek szövetsége, a nemzeti szakszövetségek és sportszövetségek, a sportközalapítványok, a sport köztestületei, valamint a társadalmi szervezetek előtt, - közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, gondoskodik a sportág játékvezetőinek, versenybíróinak képzéséről és minősítéséről, elősegíti a sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését; - ellátja az alapszabályban és nemzetközi kapcsolataiból eredő meghatározott egyéb feladatokat.
5. A Szövetség a tagjai számára biztosított szolgáltatásokat közhasznú tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásként külön szabályzóban meghatározott feltételek teljesítése mellett a tagokon kívül más személy is igénybe veheti. A Szövetség működéséről, szolgáltatásai igénybevétele módjáról, a rendezvények helyéről és idejéről valamint az azokon történő részvétel lehetőségéről az információs szolgálat nyújt térítésmentesen tájékoztatást.
6. A Szövetség a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-a c) pont 14. alpont szerinti sporttevékenységgel foglalkozik, amelybe nem tartozik bele a munkaviszonyban és a polgári jogi viszony keretében folytatott sporttevékenység. IV. FEJEZETA SZÖVETSÉG TAGSÁGA6. § 1. A Szövetség tagjai. A Szövetségnek csak a sportági versenyrendszerben résztvevő sportszervezet lehet tagja.
2. A Szövetségbe való belépés, illetve az abból való kilépés önkéntes. A sportágban tevékenykedő sportszervezetek felvétele a Szövetségbe nem tagadható meg, ha a sportszervezet magára nézve kötelezőnek elfogadja a Szövetség alapszabályát, továbbá nyilatkozik, hogy azt és a Szövetség egyéb szabályzóit, előírásait megismerte.
3. A Szövetség tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, kizárással, jogi személy megszűnéssel, illetve tagdíjfizetés egy évnél hosszabb időtartamú elmulasztása esetén törléssel szűnik meg.
4. A tagfelvétel illetve kizárás kérdésében az elnökség dönt. A felvételt megtagadó határozat ellen a Szövetség soros közgyűléséhez lehet fellebbezni.
5. A Szövetség tagjairól a Szövetség főtitkára nyilvántartást vezet.
6. A Szövetség tagjai a közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat fizetnek. Az elnökség a tagok tagdíját csak méltánylást érdemlő okok miatt mérsékelheti.
7. A tagsági viszony a Szövetség elnökségéhez intézett írásbeli közléssel bármikor megszűntethető. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei – beleértve a tagdíjfizetési kötelezettséget is – alól, azonban megszűnik a tagságból eredő jogok iránti igénye.
8. A Szövetségből történő kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős fegyelmi büntetésként lehet alkalmazni. A kizárt tag jogaira és kötelezettségeire a 7. pontban foglaltak megfelelően irányadók. A kizárás fegyelmi büntetés kiszabására a sportörvényben meghatározott fegyelmi szervek jogosultak.
9. A tagdíjfizetés elmulasztása miatt törlésnek akkor van helye, ha a tag – a tagdíj megfizetésére harminc napos fizetési határidővel történt írásbeli felszólításra – nem tett eleget kötelezettségének. A törölt tag csak tartozásának megfizetése esetén kérheti ismételt felvételét a Szövetség tagjai közé. 7. § A Szövetség rendes tagjaiA Szövetségnek rendes tagja lehet minden olyan a sportági versenyrendszerben részt vevő sportszervezet (sportegyesület, sportvállalkozás), amely az asztali-labdarúgásban tevékenységet folytat, a Szövetség lapszabályát elfogadja, ismeri és betartja hatályos szabályozóit, részt vesz célkitűzésinek és feladatainak megvalósításában, továbbá eleget tesz jelen alapszabályban megfogalmazott kötelezettségeinek. Természetes személyek nem lehetnek tagjai a Szövetségnek, „tagságuk” igazolt sportszervezeti tagságuk útján közvetetten, sportszervezeti jogviszonyuk folytán valósul meg. 8. § A szövetség pártolói1. A Szövetség pártolója lehet az a természetes és jogi személy, aki pártoló tagként történő felvételét kéri, és akár a Szövetség, akár az asztali-labdarúgó sportszervezetek rendszeres támogatásával, akár a Sporttörvény szerint a Szövetséggel kötött szponzorálási, illetve arculat-átviteli szerződés alapján részt vesz a Szövetség tevékenységében.
2. A pártoló tag tagsági viszonya írásban közölt kilépéssel, a határozott időtartamra kötött megállapodás lejártával vagy egyéb módon történő megszűnésével együtt megszűnik. V. FEJEZETJOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK9. § A rendes tagok jogai és kötelezettségei1. A Szövetség tagjának jogai: a) részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein, b) választott (delegált) küldött útján részt vehet a Szövetség közgyűlésének és más szerveinek munkájában, c) képviselője útján választhat, illetve tagjai közül jelöltet állíthat a Szövetség szerveibe, d) észrevételeket, javaslatokat tehet a Szövetség, valamint annak szervei működésével kapcsolatban, e) felvilágosítást kérhet a Szövetség tevékenységéről, betekinthet a működéssel kapcsolatosan keletkezett iratokba, arról saját költségére másolatot készíthet, feltéve hogy az nem jár súlyos érdeksérelemmel, kivéve, ha az sérti az érintettek személyiségi jogait, illetve üzleti titkot. f) igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, g) kiadványain, rendezvényein feltüntetheti a szövetségi tagságot.
2. A Szövetség tagjának kötelezettségei: a) a Szövetség alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a Szövetség által hozott határozatoknak, intézkedéseknek maradéktalan betartása és végrehajtása, b) a sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése, c) részvétel a Szövetség kiemelt rendezvényein, d) a Szövetség által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése, e) a tagdíj határidőre történő megfizetése. 10. § A pártoló jogai és kötelességei1. A Szövetség pártolójának jogai: a) részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein, b) tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség közgyűlésének munkájában, c) személyében választható, illetve megbízható — az elnökségi tagság kivételével — a Szövetség szerveibe, d) észrevételeket, javaslatokat tehet a Szövetség, valamint annak szervei működésével kapcsolatban, e) felvilágosítást kérhet a Szövetség tevékenységéről, f) igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait.
2. A Szövetség pártolójának kötelezettségei: a) vállalásában (szerződésében) foglaltak maradéktalan teljesítése, b) a sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése. 11. § Örökös tiszteletbeli elnökA Szövetség közgyűlése azt a személyt aki korábban a Szövetség elnökeként, társelnökeként vagy alelnökeként töltött be választott tisztséget, és a Szövetség céljai megvalósításában avagy működése során huzamosabb ideig kimagasló tevékenységet folytatott, örökös tiszteletbeli elnökké megválaszthatja. 12. § Az örökös tiszteletbeli elnök jogai és kötelességei1. Az örökös tiszteletbeli elnök jogai a) részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein, b) tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség közgyűlésén, valamint az elnökség ülésein, c) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, d) ajánlásokat tehet a Szövetséget, annak szerveit és a sportágat érintő kérdések napirendre tűzésére, e) felvilágosítást kérhet a Szövetség tevékenységéről, f) igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait.
2. Az örökös tiszteletbeli elnök kötelessége a sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése.
3. A tiszteletbeli tagság kilépéssel (lemondással), – súlyos fegyelmi vétség elkövetése esetén – kizárással, a tiszteletbeli tag halála esetén törléssel szűnik meg.
4. A tiszteletbeli tagot tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli. VI. FEJEZETA SZÖVETSÉG SZERVEZETE13. § A Szövetség szervezeti felépítése1. A szövetség központi (irányító) szervezete: - a Szövetség közgyűlése, - a Szövetség elnöksége, - a Szövetség Felügyelő Bizottsága, - a szervezeti és működés szabályzatban felsorolt állandó és ideiglenes szakbizottságok,
2. A Szövetség regionális és szakági szervezete A szövetség hazai regionális (területi, megyei, helyi) szövetségeket, szakági alszövetségeket (pl. szektorlabda) hozhat létre.
3. A szövetség tisztségviselői A Szövetség tisztségviselői a jelen Alapszabályban, a Szövetség szervezeti és működési szabályzatában és más szabályzóiban a Szövetség tisztségviselőjének megnevezett természetes személyek. VII. FEJEZETA SZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE14. § A közgyűlés és annak összehívása1. A Szövetség legfőbb szerve a tagok, illetve — létrehozásuk után a regionális és alszövetségek — képviseletéből álló közgyűlés. A közgyűlés működési rendjét maga állapítja meg (Közgyűlés ügyrendje).
2. A Szövetség rendes közgyűlését évenként össze kell hívni. A közgyűlés időpontját a Szövetség elnöksége tűzi ki és annak helyéről, kezdési idejéről, napirend javaslatáról, illetve a közgyűléshez címzett beadványokról, javaslatokról legalább 30 nappal a közgyűlés napja előtt a tagszervezetek küldötteit és a részvételi joggal rendelkezőket írásban, ajánlott postai küldeményben értesíti. Az értesítés a Közgyűlés Ügyrendjében rögzített feltételek együttes megléte esetén elektronikus úton való megküldéssel, avagy hírközlő szervek útján is történhet. 15. § A közgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai1. A közgyűlésen szavazati joggal a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tagok képviselői rendelkeznek.
2. A tagok által küldhető képviselők számát – a Szövetség központi tagnyilvántartása alapján – a Szövetség elnöksége határozza meg a tagszervezetek által képviselt sportolók arányában azzal, hogy legalább egy képviselő küldésére minden tag jogosult, azonban négy képviselőnél többet egy tagszervezet sem küldhet. Regionális, illetve szakági alszövetség alapítását követően a tagszervezetek ezen regionális, illetve alszövetség útján, a Közgyűlés Ügyrendjében lefektetett delegálási szabályok szerinti létszámú küldöttel és szavazati joggal vesznek részt.
3. A közgyűlésen minden szavazásra jogosult egy szavazattal rendelkezik. 4. A közgyűlésen a tagszervezet küldöttjének részvételi jogosultságát a mandátumvizsgáló bizottság előtt hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolni kell.
5. A tagszervezet szavazati joga más tagszervezet tagjára, vagy a küldött személyén kívül más személyre nem ruházható át. 16. § A közgyűlés szavazati joggal nem rendelkező tagjaiA közgyűlésnek szavazati joggal nem, de tanácskozási joggal rendelkező tagjai az örökös tiszteletbeli elnök(ök), a bizottságok tagjai, a Szövetség tisztségviselői és a napirend szerinti beadványok előadói — feltéve, ha a 15. § szerinti szavazati joggal nem rendelkeznek. 17. § A közgyűlés határozatképessége1. A közgyűlés határozatképes, ha a tagszervezetek küldötteinek több mint a fele a közgyűlésen jelen van. Ha a közgyűlés az eredeti időponttól számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a közgyűlést el kell halasztani. A harminc napon belül összehívott új közgyűlés – amennyiben azt az elhalasztott közgyűlésre szóló meghívóban feltüntették – az eredeti napirendre felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. 2. A közgyűlés mandátumvizsgáló, szavazatszámláló bizottságát, valamint a közgyűlés levezető elnökét, a jegyzőkönyvének hitelesítőit és vezetőjét, – a Szövetség elnökségének javaslatára – a közgyűlés választja meg. 18. § A közgyűlés napirendje1. A közgyűlés napirendjét a beérkezett javaslatok figyelembe vételével a Szövetség elnöksége állapítja meg, és terjeszti a közgyűlés elé. 2. A Szövetség rendes közgyűlésének az alábbi napirendi pontokat kell kötelezően tartalmaznia: a) a Szövetség tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés megvitatása, b) a Szövetség előző évi költségvetéséről szóló beszámoló elfogadása, és a tárgyévi költségvetésének megállapítása, c) a Felügyelő Bizottság, valamint – ha a szövetség a számviteli szabályok szerint könyvvizsgálót is alkalmazott – a könyvvizsgáló beszámolójának megtárgyalása, d) az elnök, az elnökségi tagok, valamint a regionális szervek elnökségei, továbbá a tagok által beterjesztett javaslatok, a tagdíj megállapítása, e) mindazon ügyek, melyet jogszabály vagy a szövetség szabályzói a soros közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A d) pontban említett javaslatokat abban az esetben lehet a közgyűlés napirendjére tűzni, ha azokat a közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább két héttel benyújtották a Szövetség elnökségéhez. Az e határidő után vagy a közgyűlésen beterjesztett javaslatok csak abban az esetben tárgyalhatók, ha a napirendre tűzést a jelen levő képviselők kétharmada támogatta. 19. § A közgyűlés hatásköre1. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály megállapítása és módosítása, b) a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióinak elfogadása, c) az előző évre vonatkozó szakmai és a számviteli törvény szerinti pénzügyi beszámoló, a közhasznúsági jelentés, valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai terv elfogadása, d) a Szövetség elnökének, az elnökség többi tagjának, az ellenőrző testület elnökének és tagjainak, továbbá az örökös tiszteletbeli elnök(ök)nek megválasztása, illetve visszahívása, e) a Szövetség más sportszövetségekkel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása, nemzetközi szervezetbe való belépés vagy kilépés elhatározása, f) hazai regionális (területi, megyei, helyi) szövetségek, szakági alszövetségek alapítása; a Szövetség szervezeti egységei jogi személlyé nyilvánítása, g) gazdasági társaság alapításáról, illetve gazdasági társaságban való részvételről szóló döntés, h) a Szövetség önkéntes feloszlásának kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról, i) a Szövetség a Sporttörvény 20. § szerinti országos sportági szakszövetséggé való átalakulása, j) a tagdíj megállapítása. k) mindaz, amit jogszabály, illetve az Alapszabály, a Közgyűlés Ügyrendje a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe von.
2. Az 1. pont d) alpontjában említett tisztségek vonatkozásában a választás hároméves időszakra szól.
3. Amennyiben a Szövetség költségvetési javaslatát a közgyűlés nem fogadja el, a közgyűlés szavazati joggal rendelkező küldöttei közül létrejövő ad hoc bizottság és a Szövetség elnöksége közreműködésével 30 napon belül új költségvetési javaslatot kell készíteni és azt a közgyűlés nevében az ad hoc bizottság elfogadhatja. Ha az elnökség és az ad hoc bizottság között a költésvetés tárgyában véleménykülönbség áll fenn, úgy az elnökség köteles rendkívüli közgyűlést összehívni.
4. Amennyiben a közgyűlés a Szövetség szakmai és gazdálkodási tevékenységéről szóló beszámolót nem fogadja el, azt bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni és titkos bizalmatlansági szavazást kell elrendelni. Amennyiben a bizalmatlansági indítványt a közgyűlés többségi szavazattal elfogadja — akár napirenden kívül is — új elnököt és elnökséget kell választani. 20. § A közgyűlés határozathozatala1. A közgyűlés határozatait a Közgyűlés Ügyrendjében szabályozott előkészítő folyamatot követően általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szótöbbség a jelenlévő küldöttek 50%-át meghaladó igen szavazatot jelent. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlésen szavazati joggal rendelkező küldöttek közül választott levezető elnök ismételt szavazata dönt. A közgyűlés határozathozatalánál érvényesíteni kell a jelen alapszabályban rögzített összeférhetetlenségi szabályokat.
2. Súlyozott, 2/3-os szótöbbség szükséges a 19. § 1. a) [Alapszabály módosítása], az e) [egyesülés, szétválás, belépés, kilépés], valamint h) [önkéntes feloszlás] alpontokban megfogalmazott kérdésekben.
3. A közgyűlés Ügyrendjében lefektetett jelölési és választási eljárásban titkos szavazással választja a szövetség elnökét, az elnökség tagjait, a Felügyelő Bizottság elnökét, tagjait, illetve eseti ügyekkel megbízott biztos(oka)t.
4. A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot, ha a szavazásra jogosultak 1/3-a azt indítványozza.
5. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza annak idejét, helyét, a napirendi pontokat, a meghozott döntéseket és a hozzászólások lényegét. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető, valamint a közgyűlés által megválasztott két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv lényegét, valamint a beszámoló és a közhasznúsági jelentés legfontosabb adatait a nyilvánosságra kell hozni az internet útján, illetve — kérésre — postai vagy személyes átadás útján a tagszervezeteknek, az örökös tiszteletbeli elnök(ök)nek.
6. A Szövetség közgyűlése nyilvános, azonban ez a közgyűlés helyének befogadóképessége függvényében az a)-d) alpontban nem említettek tekintetében korlátozható. Részvételre jogosultak: a) a küldöttek, b) a hivatalban lévő elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke, a szakbizottságok elnökei, a biztos(ok) és a főtitkár, c) az elnökség által meghívott személyek, a napirendi javaslat szerinti beadványok előadói, d) a tiszteletbeli elnök(ök) és pártolók.
7. Zárt tárgyalás csak kivételesen, a személyiségi jogok és az adatvédelem érdekeire tekintettel a közgyűlés határozatával rendelhető el. A zárt közgyűlésen a 6. pont a)-d) alpontokban felsorolt személyek vehetnek részt. A zárt tárgyalásról készült jegyzőkönyv külön íven kerül rögzítésre, és az zárt borítékban a jegyzőkönyv mellékletét képezi. 21. § A tisztségviselők megválasztásaMegválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a Szövetség szabályzóiban lefektetett jelölési és szavazási eljárásban rögzített feltételeknek megfelelt. 22. § A Szövetség rendkívüli közgyűlése1. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha a) a Szövetség elnöksége az ok és cél megjelölésével indítványozza, b) az ok és cél megjelölésével a tagszervezetek legalább 1/3-a kéri, c) amennyiben a két közgyűlési ciklus között a Szövetség elnöki tiszte megüresedik és a Szövetségnél nincs alelnök, illetve az elnökség tagjai maguk közül ügyvezető elnököt választani nem tudnak; továbbá ha az elnökség vagy a Felügyelő Bizottság létszáma alá csökken úgy, hogy az a megválasztott póttagokkal kiegészülve sem éri el az eredeti létszám 50%-át, 3 fős szervezet esetén 66%-át. d) a 19. § 3. pontjában előírt esetben, e) azt a bíróság elrendeli, illetve ha a bíróság maga vagy a törvényességi felügyeletet ellátó hívja össze.
2. A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkeztétől a számított 20 napon belüli időpontra ajánlott küldeményként - a meghívólevél postabélyegzőjének keltétől azonban legalább 10 napon túli napra - kell kitűzni. Rendkívüli közgyűlés összehívása kizárólag csak elektronikus formában semmis.
3. Egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadóak. VIII. FEJEZETA szövetség elnöksége23. § Az elnökség működése1. A Szövetség két közgyűlés közötti időszakában legfőbb döntést hozó fóruma (ügyintéző-képviselő szerve) az 5 tagból álló elnökség. Hatásköre és illetékessége kiterjed mindazon kérdésekre, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, vagy amelyet jogszabály vagy az Alapszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Működésének részletes szabályait az Elnökség Ügyrendje tartalmazza.
2. Az elnökség üléseit negyedévenként tartja. Az ülés helyéről, időpontjáról és a javasolt napirendről – az előterjesztések egyidejű megküldésével – legalább egy héttel a tervezett időpontot megelőzően értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat, és az ülés rövid úton (telefon, fax, e-mail) is összehívható. Az elnökségi ülést az elnök hívja össze, melyről az érintettek főtitkár által eljuttatott meghívó útján értesülnek. Az ülések nyilvánosak azzal, hogy az ülés helye befogadóképessége függvényében a nyilvánosság korlátozható. Az elnökség személyi kérdésekben történő napirendek tekintetében nyilvánosság kizárásával zárt ülést is tart.
Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A határozatképtelen elnökségi ülést meg kell ismételni. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben azonban a titkos szavazás kötelező. Az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az ülés helyét, időpontját, napirendjét, határozatait, a határozathozatal arányát (az igen-nem szavazók név szerinti felsorolásával), valamint a lényegesebb hozzászólásokat. A zárt ülések tekintetében a zárt közgyűlésre vonatkozó jegyzőkönyvi előírást értelemszerűen alkalmazni kell. Az elnökségi határozatokról az érdekelteket írásban a jegyzőkönyv kivonat megküldésével értesíteni kell. Egyedi ügyekben hozott határozatokat minden esetben névre szólóan, indoklással kell az érdekelteknek megküldeni. A normatív határozatok kivonatait (rendelkező részeit) az internet útján is az érdekeltek tudomására kell hozni.
3. Az elnökség feladata: a) a Szövetség közgyűlésének összehívása, b) a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának ellenőrzése, c) a Szövetség szabályzataiknak megállapítása, módosítása, d) a sportág haza versenynaptárának jóváhagyása, e) a Szövetség nemzetközi tevékenységének irányítása, f) a Szövetség tevékenységéről szóló és a közhasznúsági jelentés elkészítése, g) az éves költségvetésről szóló terv és az előző évi költségvetés realizálásáról szóló beszámoló összeállítása, h) az országos versenyrendszerben rögzített (egyéni és nemzeti csapatbajnokság, a Magyar Kupa), valamint egyéb országos szintű versenyének kiírása, i) válogatott keretek felkészülési programjának jóváhagyása, j) bizottságok létrehozása, munkabizottságok elnökeinek megbízása és megszűntetése – kivéve azon szervezeti egységeket, melyeket jogszabály vagy az Alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, k) tagfelvételi kérelmek elbírálása, l) a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, m) a főtitkár évi két alkalommal történő beszámoltatása, n) javaslattétel állami és egyéb elismerésekre, o) jutalmak, kitüntetések odaítélése, p) a Szövetség főtitkára és a szövetségi kapitány kinevezése, q) jutalmak, kitüntetések odaítélése, r) döntés mindazon kérdésekben, amelyeket a jogszabály, illetőleg a Szövetség közgyűlése a hatáskörébe utal, s) a Szövetség közgyűlése a hatáskörébe utal.
Az elnökség ezen feladatait a maga által megállapított és elfogadott éves munkaterv szerint végzi.
Az elnökség határozathozatalánál érvényesíteni kell a jelen alapszabályban rögzített összeférhetetlenségi szabályokat.
4. Az elnökség a közgyűlés által elfogadott költségvetési tervet – megfelelő fedezet birtokában – rendkívüli a költségvetésben nem szereplő tételekkel módosíthatja. A beállított tételek felhasználásának körében - ha szükséges - dönt a költségvetési tételek felhasználásának módosításáról, átcsoportosításról.
5. Az éves költségvetés keretein belül az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a Szövetség részére ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése és elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelynek alapján a Szövetség számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek.
6. A Szövetség csak kiegészítő tevékenység keretében szerezheti meg sportlétesítmény tulajdonjogát, használhat, illetve működtethet sportlétesítményt, folytathat sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet vagy hasznosíthatja az ezzel kapcsolatos vagyoni értékű jogokat, illetve végezhet sporttal össze nem függő tevékenységet.
7. Az elnökség a közgyűlés által elfogadott költségvetés mindennemű módosítása esetén, a soron következő közgyűlés előtt felelősséggel (erkölcsi és anyagi) tartozik. 24. § Az elnökség tagjai1. Az elnökségnek csak olyan nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár, illetve állandó jelleggel Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár lehet a tagja, aki nem áll közügyek eltiltásának hatálya alatt és vele szemben nem állapítható meg a jelen Alapszabályban rögzített összeférhetetlenség. Az elnökségnek nem lehet tagja, aki sportegyesületnél elnökségi tag, illetve sportvállalkozásnál vezető tisztségviselő volt az annak megszűnését megelőző három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet felszámolták, illetve aki ellen gazdasági bűncselekmény elkövetésének gyanújával büntetőeljárás van folyamatban.
2. Az elnökség tagjai e tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el.
3. Az elnökség tagjai: - az elnök (és alelnökök) - elnökségi tagok.
4. Az elnökség tagjainak jogai és kötelezettségei: a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozathozatalában való részvétel, b) észrevételek, javaslatok tétele, illetőleg vélemény nyilvánítása a Szövetség működésével és a sportággal kapcsolatban, c) ajánlás megtétele a Szövetséget, annak szerveit és a sportágat érintő kérdések napirendre tűzésére, d) felvilágosítás kérése a sportággal összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban, e) javaslattétel rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívására, f) meghatározott ügyekben megbízás esetén a Szövetség képviselete, g) a hatályos döntések és szabályok naprakész ismerete, megtartása, h) a Szövetség és a sportág érdekeinek képviselete. Az elnökség tagjai közül mandátumának időtartamára általános jelleggel vagy az ügyek egy csoportjára egy vagy több alelnököt választhat. Az alelnök tisztségéből visszahívható.
5. Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
6. A elnökségi tagság megszűnik: - a mandátum lejártával, - visszahívással, - lemondással, - a Szövetségből történő kizárással, - elhalálozást követő törléssel. 25. § Az elnökségi felügyeleti jogköre1. Az elnökség — amennyiben jogszabály vagy jelen Alapszabály engedi — a bizottságok, illetve regionális és szakági alszövetségek jogerős határozatait megsemmisítheti és új határozat meghozatalára, utasíthatja azokat.
2. A megsemmisítő határozat ellen a Szövetség érintett szervei a Szövetség soros közgyűléshez felülvizsgálati kérelemmel fordulhatnak. IX. FEJEZETA SZÖVETSÉG BIZOTTSÁGAI26. § Felügyelő bizottság1. A közgyűlésen a Szövetség törvényes működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére 3 tagú Felügyelő Bizottságot választ. A Felügyelő Bizottság a Szövetség más szerveitől, tisztségviselőitől független, feladatait az általa készített munkaterv alapján végzi, ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelő Bizottság tagjaira — értelemszerűen — vonatkoznak a 22. § 1. pontjában foglalt feltételek azzal, hogy továbbá tagjai csak jogi és gazdasági ismeretekkel vagy tapasztalattal rendelkezők lehetnek, mely alól felmentést csak a Közgyűlés adhat.
2. Feladatai során a Szövetség tisztségviselőitől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálja.
3. A Felügyelő Bizottság tagja a Szövetség bármely szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
4. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy a következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merült fel.
5. Az intézkedésre jogosult szervet a Felügyelő Bizottság indítványra - annak megtételétől számított rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokban rögzített időn belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a szerv összehívására a Felügyelő Bizottság maga is jogosult.
6. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
7. A Felügyelő Bizottság döntéseit ülései során hozza meg, melyeknek évi egynél kevesebb nem lehet. A bizottság ülései akkor határozatképesek, ha a tagok több mint a fele jelen van. A határozatképtelen bizottsági ülést 15 napon belül meg kell ismételni.
8. A bizottság feladatainak ellátásához a mindenkori költségvetés részére elkülönített fedezetet biztosít, melyet a közgyűlés előtti elszámolás terhe mellett a bizottság elnöke kezel. 27. § A szakbizottságok1. A Szövetség elnöksége a jogszabályokban előírt kötelezően létrehozandó állandó, illetve a napi szakmai feladatok ellátására szabadon választott állandó és ideiglenes szakbizottságokat hoz létre, amelyekkel kapcsolatos részletes szabályozókat a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzíti. A szakbizottságok döntési, véleményezési, javaslattételi és szervezési joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre rendelték őket. X. FEJEZETÖsszeférhetetlenségi szabályok28. § 1. Nem lehet az elnökség (ügyintézői szerv) tagja, a Felügyelő Bizottság elnöke. A Biztos azon személy, akik nem nyilvántartott tagjai a tagszervezetnek; tehát kívülálló. Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai, a szakbizottságok elnöke és tagjai.A Biztos tisztségére megválasztható (megbízható) azonban a patronáló is. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 2. Nem lehet a Szövetség elnöke, főtitkára az a személy, aki közhasznú szervezet megszűntét követő két évig olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, vagy a szervezet csődeljárás során szűnt meg. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 3. Az elnökség, a Felügyelő Bizottság, a szakbizottságok határozathozatalában nem vehet részt az, aki vagy akinek a házastársa, az egyeneságbeli rokona, az örökbefogadottja, a mostoha- és neveltgyermeke, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülője, a testvére; az élettársa, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyese, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa a határozathozatalban érintett. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 4. Az ellenszolgáltatás nélkül tisztséget betöltők - a bárki által igénybevehető szolgáltatásokon, illetve tagsági juttatásokon túl – külön szabályzókban rögzített cél szerinti juttatásban részesíthetők. 29. § A Szövetségi tisztségviselői a Szövetség vezetői tisztségviselői: az elnök (alelnök), a főtitkár, a Felügyelő Bizottság elnöke, a biztos(ok). Tisztségviselők ezeken túl mindazon, munkaviszonyban nem lévő személyek, akik a Szövetség szervei tevékenységében effektíven közreműködnek. XI. FEJEZETA szövetség vezető tisztségviselői30. § A Szövetség elnökeIrányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 1. Az elnök feladata és hatásköre: a) az elnökség üléseinek összehívása és vezetése. b) a Szövetség jogszabályban előírt képviselete, c) a vonatkozó jogszabályok, az alapszabály és egyéb szabályozók betartatása a Szövetség határozatai, döntései végrehajtásának ellenőrzése, d) az elnökség munkatervének előkészítése, e) a Szövetség szervei tevékenységének figyelemmel kísérése, munkájuk hatékonyabbá tétele, f) a jogszabályban meghatározott aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása, g) döntési jogkör mindazon ügyekben, melyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetve a Szövetség egyéb szerveinek kizárólagos hatáskörébe, h) személyi javaslatok tétele az elnökség kinevezési, megbízási, választási hatáskörébe tartozó személyekre, i) a kinevezés és a felmentés kivételével a munkáltatói jogkör gyakorlása a Szövetség főtitkárával szemben (amennyiben a főtitkári tisztség betöltése munkaviszonyban valósul meg, j) mindazon feladatok ellátása, amelyeket a jogszabály, az Alapszabály, a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal, <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 2. Az elnököt akadályoztatása esetén — amennyiben a Szövetség elnöksége alelnököt nem választ — az általa megbízott elnökségi tag helyettesíti. Ilyen megbízás hiányában az elnökségi tagok korelnöke. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 3. Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben a Szövetség más tisztségviselőire is átruházhatja. Az átruházott ilyen minőségben tett cselekményeiért a Szövetség előtt felelősséggel (erkölcsi és anyagi) tartozik. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 4. A Szövetség bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök és még egy elnökségi tag vagy az elnök és a főtitkár — figyelemmel a 2. pontban foglaltakra is —, együttes aláírása szükséges. 31. § A Szövetség főtitkára1. A Szövetség főtitkárát az elnökség nevez ki legfeljebb mandátumának időtartamára. Amennyiben az elnökség nem tölti ki a 3 éves választási ciklust, úgy a főtitkár kinevezése is automatikusan megszűnik. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 2. A főtitkár feladata és hatásköre: a) szervezi és irányítja a Szövetség adminisztrációs tevékenységét, b) gondoskodik a bajnoki rendszer kiszolgálásához szükséges technikai és személyi feltételek maradéktalan meglétéről, c) biztosítja az elnökség, a bizottságok, a vezető tisztségviselők és egyéb tisztségviselők, továbbá az alkalmazottak munkáját, d) biztosítja a közgyűlés, az elnökség, a bizottságok határozatainak és az elnök intézkedéseinek megismerését, esetenként közreműködik azok végrehajtásában, e) belső szakmai ügyekben aláírási, azon kívül az elnök megbízása alapján aláírási, továbbá jelen Alapszabály előírása szerinti utalványozási jogkört gyakorol, f) megbízás alapján képviseli a Szövetséget, g) az elnök intézkedése alapján előkészíti, sokszorosítja és eljuttatja az érintettekhez az elnökségi ülések anyagait, h) gondoskodik a közgyűlések, az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, a Szövetség iratainak naprakész állapotban történő vezetéséről és azok őrzéséről; a közgyűlés és az elnökség döntéseiről, határozatairól köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható, i) a közgyűlés, illetve az elnökség határozatait egyedi ügyekben az érintettekkel írásban köteles közölni, egyéb ügyekben a nyilvánosságra hozatalt az egyéb szabályzókban előírt módon biztosítja, j) a 9. § 1. e) alpontban rögzített irat betekintési jogot és a Szövetség mint közhasznú szervezet működésével kapcsolatos iratokba való betekintési jogot előre egyeztetett módon és időben fogadóórán a szövetség hivatalos helyiségében biztosítja, k) a Szövetség működésének a szövetségi szolgáltatások igénybevétele módjának és a beszámolóknak a nyilvánosságáról a az egyéb szabályzókban előírt módon gondoskodik, l) a Szövetség által meghirdetett, illetve megszervezett sportversenyekről és a benevezés lehetőségéről a tagszervezeteket körlevélben értesíti, mások felé pedig az újságban, a Szövetség honlapján történő közzététel és szórólapos felhívás útján nyújt tájékoztatást, m) figyelemmel kíséri a Szövetséggel kapcsolatos jogszabály módosításokat és biztosítja azok végrehajtását, illetve szükség esetén kezdeményezi a szövetségi szabályzók módosítását, n) naprakészen vezeti a Szövetség tagnyilvántartását, o) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket egyéb szabályozók, a közgyűlés, az elnökség, az elnök hatáskörébe utal. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> A főtitkár egyes feladatait és hatáskörét az elnökség más személyekre is átruházhatja. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 3. A főtitkár tevékenységéről évi két alkalommal az elnökségnek, egyéb meghatározott rendszerességgel az elnöknek számol be. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 4. A főtitkárt távolléte vagy akadályoztatása estén az általa megbízott személy helyettesíti. XII. FEJEZETA Szövetség gazdálkodása és vagyona32. § 1. A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 2. A Szövetség vagyona a tagok által fizetett tagdíjból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásából, nevezési díjakból, igazolási, átigazolási díjakból, versenyengedélyek kiadásából, versenyek megrendezéséből származó bevételekből stb. képződik, amelyeket a számviteli és pénzügyi előírásoknak megfelelően nyilvántartásba kell venni és ezen előírások szerint gazdálkodni. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 3. A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartania. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 4. A Szövetség közhasznú céljainak megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - azokat nem veszélyeztetve - gazdasági - vállalkozási tevékenységet folytathat. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 5. A Szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve törlesztésére nem használhatja fel. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 6. A Szövetség bevételei: a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezetésére kapott támogatás, illetve adomány; b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c) az egyéb célszerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; d) a Szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel; e) a tagdíj; f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; valamint g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 7. A Szövetség kiadásai: a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); valamint c) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 8. A Szövetség vagyona: a) készpénz (bankbetét, folyószámlán levő összeg), b) készpénzre szóló követelés, c) értékpapír, d) ingatlan és ingó vagyon. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 9. A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 10. A Szövetség tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdálkodási- vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a nonprofit társadalmi szervezetekre vonatkozó jogszabályok alapján végzi. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. Az alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a szakmai beszámolóval együtt az egyéb szabályzóiban előírt módon nyilvánosságra hozza. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott célra fordítja. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 11. A Szövetség tisztségviselői költségtérítésre jogosultak. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 12. A Szövetség Felügyelő Bizottsága, a Fegyelmi és Fellebbviteli Bizottság, a regionális és alszövetségek önálló költségvetési fejezet szerint külön biztosított keretből látják el jogszabályban és alapszabályban rögzített feladataikat. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> XIII. FEJEZETRegionális szövetségek, szakági alszövetségek33. § Regionális szövetségA szövetség hazai regionális (területi, megyei, helyi) szövetségeket, szakági alszövetségeket (pl. szektorlabda) hozhat létre, melyek nem önálló szerezetek, bírósági nyilvántartásban a Szövetség bejegyzése alatt alszámos nyilvántartást kapnak, azonban ha részükre a Szövetség elkülönített vagyont biztosít és a belső szervezeti egység élére ügyintéző-képviselő szervet rendel, ezen szervezetek jogi személyiséggel felruházhatók. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 1. A regionális szövetségek a Szövetségnek az alapszabályban meghatározott helyi feladatait látják el, mint szervezeti egységek saját működési szabályzataik alapján működnek. Ezek a Szövetség alapszabályával nem lehetnek ellentétesek. A regionális szövetségek működése felett a Szövetség elnöksége törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a regionális szövetség bármely szervének határozata jogszabályt sért vagy ellentétes a szövetség alapszabályával, illetve bármely kötelezően betartandó szabályzattal (25. § 1. pont), úgy az elnökség jogosult ezt megsemmisíteni és a regionális szövetség illetékes szervét új határozat hozatalára kötelezni. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 2. A regionális szervezetek feladata: a) területi illetékesség, illetve szakági illetékesség alapján delegálja küldötteit a Szövetség közgyűlésébe, b) kialakítani – a Szövetségi versenyrendszer figyelembe vételével – a területi és helyi versenyrendszert, megrendezni, illetőleg megszervezni a sportág területi és helyi sporteseményeit, elkészíteni ezeknek a sporteseményeknek a versenykiírásait, c) a Szövetség hazai és nemzetközi versenynaptára alapján – a helyi önkormányzatokkal egyeztetve – összeállítani a sportág területi versenynaptárát, és engedélyezni sportágában a versenynaptáron kívüli sportesemények megrendezését, d) az előírt nyilvántartások naprakész vezetése, e) a hatáskörükbe tartozó sportfegyelmi ügyekben a fegyelmi jogkör gyakorlása, f) aktív részvétel a Szövetség célkitűzéseinek megvalósításában, g) a Szövetség alapszabályában és szabályzataiban meghatározott feladatok megvalósítása, h) a sportág helyi népszerűsítése, i) vagyonával való felelős gazdálkodás. 34. § Szakági alszövetség1. Amennyiben a létszámviszonyok, illetve versenyrendszerbeni és játékszabálybeli eltérések indokolják, a Szövetség szakági alszövetséget (pl. szabadidősport, diáksport, szektorlabda stb.) hozhat létre. 2. A szakági alszövetségre egyebekben a 30. § előírásai a mérvadók azzal, hogy hatásköre országos jellegű is lehet. XIV. FEJEZETA Szövetség megszűnése35. § 1. A Szövetség megszűnik a) feloszlásának a közgyűlés által történő kimondásával, b) más szervezettel való egyesülésével, c) feloszlatásával, d) megszűnésének megállapításával. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 2. A Szövetség megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a Szövetség közgyűlése rendelkezik. Ennek hiányában - az esetleges tartozások kiegyenlítése után vagyona a Nemzeti Sportszövetség tulajdonba kerül. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 3. A Szövetségre – a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével – a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait kell alkalmazni. XIV. FEJEZETZáró rendelkezések36. § 1. A Szövetség jelen alapszabályban nem érintett szervezeti, működési kérdéseiben a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata az irányadó. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 2. A sportfegyelmi eljárásra és büntetésekre vonatkozó szabályokat a Fegyelmi Szabályzat tartalmazza. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 3. A Szövetséggel munkaviszonyban álló dolgozókkal kapcsolatban a munkaszerződés, a Munka Törvénykönyve és más hatályos munkaügyi jogszabályok az irányadóak. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 4. A 15-17. § és 20. § 6. a) pontban a „tagszervezet és küldötte” rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a regionális és szakági alszövetségek küldötteire is. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 5. A Szövetség törvényességi felügyeletét az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint látja el. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 6. A Szövetség alapszabályában és egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szövetség elnöksége a jogosult. Az elnökség e jogkörében kialakított állás foglalása – a közgyűlés és a Felügyelő Bizottság és a fegyelmi jogkört gyakorló bizottság kivételével – a Szövetség tagjaira és szerveire nézve kötelező. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> 7. A Szövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a sporttevékenységükkel összefüggésben egymás között keletkezett vitás ügyeikben mindaddig nem fordulnak bírósághoz vagy egyéb hatósághoz, amíg azt a Szövetség arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve jogerősen el nem bírálta, és a rendelkezésre álló felülvizsgálat lehetőségét ki nem merítették. ZáradékJelen Alapszabály a Magyar Asztali-labdarúgó Szövetség 2005. május hó 7-dik elfogadott Alapszabályának jelenlegi módosítását és egységes szerkezetbe foglalását a 2007. április hó 28-dik napján megtartott rendes közgyűlés fogadta el.
|